A település Rönök története 1950-ben Alsórönök és Felsőrönök egyesítéséből keletkezett kisközség. Egyutcás, szalagtelkes község, részben domboldalon szétszórtan települt házakkal. A 8-as főút mellett fekvő faluban napjainkban korszerűsödik a falukép. Iskolája 2 tanerős, alsó-tagozatos volt. Általános iskolába jelenleg Szentgotthárdra járnak a gyerekek. Orvosi rendelő található a községben, de a körzeti orvos csak kedden és pénteken 2-2 órát tartózkodik ott. A község fejlődésére nagy hatással van Szentgotthárd iparosodása és a nyugat felé meg növekedett határforgalom. A falu üzlethálózata is jelentős, villamosítása már 1953-ban megtörtént. Külterületei: Malom, Schuszterhegy, Virághegy, Alsórönöki vasútállomás, Fűrészüzem, Jakabházi tanyák, Szentimrei tanya. Alsórönök: 1888-ig: község, 1888-1949-ig: kisközség, 1895-1906-ig a rábafüzesi körjegyzőséghez, 1907-1949 között a vasszentmihályi körjegyzőséghez tartozott. Felsőrönök: 1888-ig község, 1950-ig kisközség a rábafüzesi körjegyzőségben. Rönök: 1950-1973-ig: kisközség, 1973-ig: önálló tanácsú község, 1973-1985: közös községi tanács (székhely: Rátót), 1985: Szentgotthárdi városkörnyék, 1990 után jegyzősége helyben. 1994-től, jelenleg is működik német kisebbségi önkormányzat. 2001-2002-ig körjegyzőség Vasszentmihállyal, 2003-2004-ig önálló körjegyzőség, 2005. január 1-től Rönö-Vasszentmihály Körjegyzőség (székheky: Rönök). Cigány Kisebbségi Önkormányzat is működik. Történelem röviden: | 1336 | Ryunuk, Alsowryunuk, 1415: Rewnek, Rednek, 1422: Renuk, 1549: Alsórennek, 1598: Also Reönök, 1648: Röynek, 1773: Alsó Rőnők, Unter Radling, 1808: Rhönök (Alsó-), Dolnyi Ronek, Radling (Unter-), 1873: Alsó-Rönök, Unter Radling, 1907-1949-ig: Alsórönök. Neve szláv eredetű. Az egykori Rönök (Ryunuk) alsó része soros beépítésű. Külterülete jelenleg a Szőlőhegy. A 19. században a Schuszterberg, a Wichsberg és a Schutzwald. 1336-ban Tatamerius fehérvári prépost és ennek István és Bakó nevű testvérei szerepeltek a possessio tulajdonosai között. | | 1533 | pestis pusztított a faluban | | 18. század | A 18. század folyamán a falu parasztnépe az elviselhetetlen adóterhek miatt fellázadt. Az alsórönökiek a mérhetetlen sok robotot kifogásolták, ezek mennyiségét az uradalom nem határozta meg. Az uradalom elvette erdeiket, és kötelezettségeiket nemhogy leszállította volna a földbirtokos Batthyány Ádám tárnokmester, hanem felemelte. | | 1787 | 1787-ben 495 lakosa volt Alsórönöknek. Az 1804-es nem nemesi összeírásban 497 lakossal szerepel. 1880-ban 823 lakosa közül 779 német anyanyelvű, 1890-ben a 969 lakosa közül pedig 955 német; ekkor volt a legnagyobb a népességszáma. | | 1949 | Alsórönök lakosai részben római katolikus vallásúak, aki(Rába-)Vasszentmihály plébániájához tartoztak; részben református és evangélikus vallásúak, akik Szentgotthárdhoz tartoztak. 1949-ben 595 lakos közül 510 római katolikus, 65 evangélikus, 20 református felekezetű volt. | | 1950 | 1950-ben Felsőrönökkel Rönök néven egyesült. |
|